-te , ennyit költöttél rám?-nyitotta nagyra szemeit Hazza.
-nem tetszik?- szomorodtam el.
-ilyen butaságot mondani, màr hogy ne örülök neki. Ez a világ 2 legszebb ajàndéka.!- mosolygott ràm.
- Harry ennyire bunkó nem lehetsz.-mondta Gemma fejbe vàgva. Tisztára el szomorodtam mit akarhatott még etől jobban?
- mi lenne az első?- kérdezte Anne.
- a mellettem ülő hölgy.- fordult felém mosolyogva. Egy kövér könycsepp le gurult arcomon.- nekem az a legnagyobb ajámlndék ,hogy vagy nekem.-csókolt meg.
-köszönöm. Nekem is te vagy az.!
-awww.. Öcsi de cuki vagy.- mondta egy széles mosollyal Gem.
-itt az én ajándékom édes.- mosolygott és àt adott egy dobozt. Mikor fel nyitottam csillogott a szemem. Egy gyönyörű ezüst gyűrű volt benne le térdelt elém.-hozzám jössz?- el állt a lélegzetem.
I-igen- mosolyogtam és nyakába ugrottam. Ezt meg kellett ünnepelnünk koccinottunk.
-fel megyünk ? Én álmos vagyok!- mosolygott Hazza. Gemmának az a ahha gondolom hogy álmomos feje volt. Mikor fel értünk a kis szobába finom Harry illat volt. Imádtam. Be dőltem az ágyba és magamhoz húztam szerelmemet majd szenvedélyesen meg csókoltam. Láttam hogy már rajta van az óra.
- szeretlek!- adtam egy puszit szàjára majd magamhoz húztam és a mellkasán miközben simogatta hátam el aludtam. A napsugár fényére ébredtem fel. Ugyan abban a pózban voltunk mint este. Imádom ezt. De nem sokára vége... Harrynek szilveszter után mennie kell turnázni.
Egy részt sajnálom hogy egyedül hagy más részt pedig örülök neki hogy több ezer làny boldog lesz hogy láthatja. Mivel holnap haza megyünk el döntöttem el megyek Elenorhoz egy kicsit. Belle is hiányzik demivel eggyütt... De nem tudok mindenhol lenni! El meg nem sokára szül szegény most kicsit érzékeny. Jót fog tenni neki egy kis csevegés. Be mentem a fürdőbe le zuhanyoztam, fel öltöztem majd le blattyogtam a konyhába inni valamit. Végül egy 100% narancslé mellett döntöttem. Isteni finom volt. Mikor le tettem a poharat meg làttam magam mellett Gemmàt.
- jó reggelt! El jössz velem sétálni?- mosolygott halványan az immár lila hajú lány.
-igen ,az most jót tenne!- vettem fel a cipőmet és a kabátomat. Már 5 perce sétáltunk mikor Gemma meg törte a csendet.
- nem írtam senkinek hogy megyünk... És a telómat sem hoztam.
- én sem., hagy agódjanak egy kicsit. Mindent meg beszéltünk. A samponoktól Harry illatàig. Vissza fordultunk mert màr 1 órája sétáltunk. Mikor a ház elé értünk le lassítottunk és szépen komótosan be mentünk az ajtón. Amint be léptünk Harry aggódó és mérges tekintetével talàlkoztam.
-azt hittem nem jössz vissza...- ölelt magához szorosan.
- nincs olyan szerencséd.- mosolyogtam rà.
-haha. Csak 3 órán át kerestünk.- Ezek szerint nem jól saccoltunk.
-bocs , csak beszélgettünk egy kicsit Gemmel. -vàgtam hülye fejet, és le ültem a kanapéra ilyenkor úgy érzem magam mint egy gyerek. Harry a szülő ès le csesz, hogy nem szóltam meg nem èrtem haza időben.
-tudod te mennyire meg ilyedtem mikor sehol nem találtalak? És..
- Harry hagyd már még gyerek!- szólt közbe Gemma.
- viselkednie kell egy gyerek van benne!
- Harry a te gyereked! Ő nagyon is jó szülő lesz, a többi tőled függ!-folytatta Gemm.
Ezt ennyivel le rendeztük úgy vettem észre. Fel mentünk össze pakoltuk a cuccainkat nagyából hogy reggel simán menjen minden. Mikor meg volt el mentünk ( már megint) sétálni. De most Harryvel. El mentünk egy kis parkba, majd tovább húzott az erdőn át. Kb 20 perc után meg àllt egy kis ház előtt.
- meg érkeztünk!- mosolygott. Be mentünk a kis házba ,1 franci ágyat , 2 széket és egy asztalt láttam benne. Gondolom ez valami kis kori bunki volt.
- ezt a házat még 9 évesen építettem a haverokkal.- nosztalgiázott. Rám nézett gyönyörű szemeivel és meg csókolt. Majd egyre gyorsabban és gyorsabban csinálta. Le tepert az àgyra és fel húzta a pólómat ....
