2014. február 15., szombat

31 rész. Te még élsz?

Le mentem még egy kicsit de utána úgy éreztem hogy fel kell jönnöm mert rosszul voltam . Mikor fel értem a lépcsőn rám jött a hányinger és be szaladtam a mosdóba ki adni magamból amit kell. Nagy nehezen fel álltam a WC elől és fogat mostam. Majd be mentem a szobába és le feküdtem.El aludtam. Reggel 12.00 körül ébredtem. A napsugarak csiklandozó fényére ébredtem fel. Mikor le mentem csináltam magamnak kávét, de csak sunyiba mert Harry utálja ha kávézok mert árt a babának. De ha a baba is kívánja.Nem foglalkoztam a mondataival meg fogtam magam és ki öntöttem magamnak a kávémat. Le ültem a kanapéra és iszogattam a fekete folyadékot.Mikor meg hallottam a csengőt fel keltem és az ajtóhoz siettem mikor ki nyitottam az ajtót el állt a lélegzetem is. Erre az egy emberre nem számítottam. Bárkire de rá nem. Már több mint 4 éve nem láttam.. Még is minden nap gondolok rá. Ő nem más mint  Laure. Ő egy diplomata.Egy nagy ember de nagyon sokat dolgozik fontos neki az állása.
  
- szia- öleltem meg . Fojt le az arcomon könnyek zuhataga.. 9 évvel idősebb nálam. Mindig el voltunk együtt.
-szia. Hiányoztál kis hugi.- adott egy puszit.
-honnan tudtad hogy hol lakom?- kérdeztem.
- ki nem tudja hol lakik Mrs. Styles?- nevetett.
-ki az drágám ?- jött és hátulról ölelt meg.Kérdően nézett rám mikor könnyek zuhataga folyt a szememből.- Ő ki?
- ő-ő az én testvérem.- mondtam halkan. Harry arcán óriási meglepődés játszott.
- te jó isten! Neked van testvéred?
-igen van!.- még 2 percig álltunk egymást bámulva majd be hívtuk a nővérkémet.
- te kávézol?- nézett rám mérgesen rám Harry.- Meg mondtam hogy nem ihatsz.- öntötte ki a csapba a ki hűlt italt.- te kérsz egyet?- nézett Hazza kérdően Laura.
-igen .Köszi- mosolygott. Én már félek. Lauret mindenki imádja szeretem de ha el veszi tőlem Harryt nem marad semmim.Ő tipikusan tökéletes és gyönyörű és okos. A legrosszabb párosítás. Van neki barátja illetve én úgy tudom. De ahogy Hazzára néz. Csak térden állva esedezem hogy nem dől be neki és mellettem marad örökre.Mikor a gondolataimban el merültem észre sem vettem hogy ülök. A földön.
- mi a baj drágám?-szaladt oda Harry.
- semmi csak fáj a hátam.- hazudtam egy nagyot. Egyáltalán nem fájt a hátam.
- várj segítek.-fogta meg a másik karom Laure. Természetesen meg fogta közbe Harry kezét.
-nem kell Laure haza mehetsz nyugodtan. Vissza ahonnan jöttél.
- mi a baj cicus?- nézett nagy szemekkel.
-semmi.- fel pattantam a padlóról és fel sétáltam.
- most mi a baj baby?- kérdezte Hazza.
-hagyjál.-kiabáltam le.Mikor fel értem be vágtam a szoba ajtót és oda mentem a lépcsőhöz és hallgatóztam.

***
- mi lehet a baja?- kérdezte Harry.
- a szokásos... Durcizik.- várt majd rá tette a szerelmem combjára a kezét majd mag szólalt.- ne aggódj nem lesz ez így mindig.-közelebb hajolt és bele súgott a fülébe.- nem is értem hogy tudtad ki fogni a világ leghisztisebb lányát. Lehetne más is.- Adott neki egy puszit a szája sarkára majd fel kapta a kabátját és el viharzott. Harry csak fel állt és el indult fel felé.Én gyorsan be szaladtam a Louis szobájába és ki mentem a teraszra. Nem is tudom.. Csak én vagyok ilyen gyenge idegzetű? A barátomat akitől mellesleg gyereket várok simogatják?! A combján. Tudom milyen Laure. Minden barátomat aki idősebb nálam el hódította tőlem. Akiket szerettem. El vette majd le feküdt velük és ami volt pénze a srácnak ki sajtolta belőle az utolsó fillérig. Ezeken el gondolkodva Harry óriási kezeit találtam derekamon.
-miért rohantál fel?- súgta a fülembe.
- ne dőlj be neki! Nem akarlak el veszíteni téged soha.Én szeretlek- gördült ki egy könnycsepp.
-ssss, nyugi baby nincs semmi baj. Nem fogsz el veszíteni soha.-nézett mélyen a szemembe.Majd szenvedélyesen meg csókolt .Basszus Harrynek rosszat hazudtam. De hülye vagyok... Ez egyértelmű volt hogy kihez megyünk előbb. Hát anyámékhoz. Te jó isten.
-drágám mit találtál a szekrényemben?-néztem rá kérdően.
-kitől kaptad azt a gyűrűt?
- Josh.-mondtam halkan.Majd be futottam a szobába és magamra zártam az ajtót. Gyorsan ki pakoltam a szekrénykémet és azt láttam hogy a be csomagolt doboz ott áll a cipőmben . Fel kaptam a dobozt és meg néztem hogy fel nyitotta-e. Majd ki vágtam az ajtót és oda hajoltam a füléhez.
- ki bontottad?- adtam egy csókot a nyakára.
- nem vagyok annyira szemét.- suttogta.
- biztos? Ki bontattad valakivel?
- nem , higgyél már nekem.-nézett rám.
- rendben.- be sétáltam majd fel vettem a gyűrűmet amit kaptam. Át siettem a másik házba és el dugtam a sminkes dobozomba.Itt nem keresi soha.Mikor vissza értem ült az ágyon egy szál gatyában.
-el dugtam hogy kísértésbe ne ess.-mosolyogtam.- Ha meg csalnál annyit kérek hogy ne Laureval tedd.
-te valamit szívtál?-durcizott be.-meg mondtam hogy nem csallak meg még egyszer.
-jól van. De te nem ismered Lauret. Eddig az összes embert el vette tőlem akit szerettem.
- sajnálom.. - sóhajtott.-engem nem vakarsz le magadról!.-döntött le az ágyra és így alá kerültem.El kezdett fekvőtámaszozni és mindegyiknél egy csókot kaptam. A további órák beszélgetéssel teltek majd a heves csókolózás közepette álomba merültünk.

3 megjegyzés:

Hej írta...

Siess a köviveeel!!! *----*

Szandi írta...

Helyesírási hibák tömkelege,szar fogalmazás. Röhejes vagy.
Ez a blog egy vicc!
Remélem nem fogsz új részt ìrni.
Na csá.

Megmondom a véleményem írta...

Nyomorek. Neked ez tetszik?
Szellemi fogyatekos vagy,az egyszer szent.